Mostanában komolyan elkezdett foglalkoztatni az ötlet, hogy cipőkkel kapcsolatos tanácsadóvá váljak. A munka jellegét tekintve igazából nincs kétségem afelől, hogy képes lennék rá. Máskor is dolgoztam már olyan munkakörben, ahol gyakorlatilag az volt a feladatom, hogy emberekkel beszéljek, a cipőkről meg mindent tudok. El tudom mondani, milyen alkalomhoz melyik pár illik, ismerem az összes kisebb és nagyobb márkát, valamint a környék cipőboltjait is, és jó érzékem van ahhoz, hogy a hangulatot is megváltoztassam egy okosan megválasztott lábbelivel.
Az egésznek a jogi hátterétől azonban rendesen tartok. Mármint a cégalapításétól. Ahhoz, hogy belekezdhessek, később pedig ebből éljek meg, vállalkoznom kell… Erről viszont annyi rémtörténetet lehet hallani: csődbe ment vállalatokról beszélnek, hatalmas adósságokról, könyvelési hibákról… Olyan dolgokat is szoktak említeni, amelyekről azt sem tudom, hogy eszik vagy isszák őket. Mégis hogyan tudnék akkor én belefogni ebbe az egész cégalapítás témába?
Laikusként, egyedül sehogy. Egyszerűen nem tudnám jól csinálni, de nem is merném. Ezért aztán elkezdtem keresgélni, hogy van-e valamilyen megoldás a hasonló cipőben járók számára, és így találtam meg a Gross Office Kft.-t. A weboldalukon rengeteg információ van, órákra leragadtam például a blogbejegyzéseiknél, és elkezdtem kijegyzetelni belőlük a legfontosabbakat.
A Gross Office Kft. tud segíteni a cégalapítás tárgyában, mellette pedig még jutányos székhelyszolgáltatással is foglalkozik. Előbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például nincs saját ügyvédem (márpedig nekem, sokakhoz hasonlóan nincs), akkor ügyvédi segítségnyújtást is tudnak biztosítani bizonyos területeken. Lehet például eligazítást kérni tőlük, de akár az okiratok benyújtásában is tudnak segíteni. Országos lefedettséggel rendelkeznek, vagyis több megyeszékhelyen is van irodájuk, hogy vidékről esetlegesen ne kelljen órákat utazni egyetlen szerződéskötéshez. Mindemellett pedig pénzügyileg stabil vállalkozásról van szó – Bisnode minősítés alapján.
Az oldalukat böngészve kezdtek kikristályosodni bennem a cégalapítás konkrét lépései. Habár számomra ez egy hatalmas feladatnak tűnt eddig, kiderült, hogy valójában manapság már egészen gyorsan zajlik ez a folyamat, bizonyos esetekben pedig akár elektronikusan is el lehet indítani egy vállalkozást. Az olvasottak alapján össze is írtam magamnak a listát a következő lépésekről.
Először is, van pár teendő persze, amelyet érdemes elvégeznem még a cégalapítás előtt. Erre még nem gondoltam, de érdemes megvizsgálnom a többi piaci szereplőt és a versenytársaimat, hogy képben legyek, hova is tervezek én belépni, és mire kell odafigyelnem. Nem mindegy például, hogy mekkora szereplőkkel kell versenyre kelnem, és azt is tisztán kell látnom, hogy miben vagyok én más, mint a többiek.
Emellett a kereslet és a kínálat arányát, a fogyasztói igényeket is szemügyre kell vennem, ezekhez mérten pedig a saját erőforrásaimat, például az anyagi lehetőségeimet. Az utóbbiból viszonylag szűkösen állok, de attól még nem lehetetlen küldetés a tanácsadóvá válás. Szerencsére ehhez például nincs szükség milliós tárgyi eszközökre, nem kell rögtön ilyen jelentős kiadásokkal kezdenem. Ezekre az információkra alapozva utána már össze lehet rakni egy üzleti tervet, amely elengedhetetlen a sikeres cég alapításához.
Az összes többi teendő csak ezután következik, hiszen először azt kell látnom, hogy egyáltalán van-e lehetőség abban az ötletben, amelyet kitaláltam. Utána el kell döntenem, milyen cégformát választok. Itt megint csak számos lehetőségem van: lehetek egyéni vállalkozó, vagy alapíthatok például korlátolt felelősségű társaságot (kft.), betéti társaságot (bt.), közkereseti társaságot (kkt.), részvénytársaságot (rt.), illetve természetesen zártkörűen működő részvénytársaságot (zrt.) is.
Már önmagában ez egy nagy kérdéskör, hogy vajon az én igényeimhez melyik cégforma felel meg a leginkább. Sokan választják ezek közül az elsőt, a korlátolt felelősségű társaságot vagy épp a betéti társaságot. A kft.-t akár egyetlen személy is alapíthatja, viszont szükség van hozzá minimum 3 millió forintnyi törzstőkére, és szigorúbb számviteli szabályok is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, hogy a kft. esetén kötelező a kettős könyvvitel, és éves beszámolót is készíteni kell. A cégalapítási folyamat sem olyan egyszerű, hiszen létre kell hozni hozzá például egy társasági szerződést, amely a kft. alapdokumentuma. Ahogy azonban az elnevezése is mutatja, ennél a cégformánál korlátolt a tagok felelőssége, vagyis nem felelnek teljes mértékben a saját vagyonukkal a tartozásokért, ha esetleg csődbe megy a cég.
A betéti társaság működése rugalmasabb, ugyanakkor az alapítási folyamathoz minimum két ember, egy beltag és egy kültag szükséges. A kft.-hez képest egyszerűbb a cégalapítási folyamat, hiszen itt például nincs minimális törzstőke, és később akár az adózás is kedvezőbben alakulhat. A kockázatot tekintve azonban egy bt.-nél a tagok a saját vagyonukkal felelnek a tartozásért, ha a cég csődbe megy, és a presztízse is alacsonyabb egy betéti társaságnak a kft.-hez képest. Mindkettőnek megvan tehát az előnye és a hátránya is.
Ha már felmértem a terepet, és eldöntöttem, melyik cégformát választom, csak utána jönnek a cégalapítás konkrét lépései. Ekkor kell eldöntenem például azt, hogy hol lesz a székhelyem. Ez azért fontos, mert ide fognak érkezni a nekem címzett megkeresések, illetve a hatóságok is itt fognak felkeresni szükség esetén. Úgy láttam a weboldalon, hogy a Gross Office ebben is tud majd segíteni.
A cégalapításhoz utána ki kell töltenem bizonyos iratokat. Hogy mit, az attól is függ, melyik cégformát választottam, illetve hogy egyedül vagy más emberekkel együtt alapítok-e céget. Ha például kft.-t alapítok, az iratokat be kell nyújtani a cégbíróságnak, ők pedig továbbítják utána az adatokat az adóhatóság felé. Ez szokott az a lépés lenni, ahol le is lassulhat a cégalapítási folyamat, mert mondjuk az adóhatóság ellenőrizni szokta a cég alapítóját és igazgatóját. Miután ezzel végeztek, adnak a cégnek egy adószámot, és elkészül a cég bejegyzése.
Persze itt még nem ér véget a folyamat a cég tulajdonosa számára. A végzés átvételét követően még vár rá néhány szoros határidővel rendelkező feladat. Az alapítónak nyitnia kell például egy vállalkozói bankszámlát a céghez. Emellett általában a kamarai tagságot is ekkor kell kifizetni, illetve a cégre érvényes helyi iparűzési adó is esedékes a cégalapítást követő néhány napon belül.
A nagyja persze majd csak ezután fog következni, hiszen a céget utána valahogyan fenn is kell tartani. Azt mondják, a jó üzleti terv ebben sokat segít, így semmiképp sem akarom elkapkodni a folyamatot, és felelőtlen döntéseket hozni. Egy cégnek az alapítást követően számos költséggel kell számolnia, pontos nyilvántartást kell vezetnie és be kell tartania a vonatkozó jogszabályokat, hogy rendben lehessen a működésének az alapja. Ehhez az szükséges, ha már a cégalapítás előtt le vannak tisztázva a felelősségek és a feladatok, illetve maga a cél is kirajzolódott.
Egy egész papírlapot teleírtam a cégalapítással kapcsolatos teendőkkel, úgyhogy meg is van, mivel fogok foglalkozni a következő napokban. A Gross Office oldalán úgy láttam, előzetes konzultációra is van lehetőség a cégalapítást illetően, úgyhogy ha sikerült letisztáznom magamban az irányt, mindenképpen élni is fogok ezzel a lehetőséggel. Vannak dolgok, amelyeket nekem kell kitalálnom, de amiben csak lehet, szeretnék segítséget kérni tőlem felkészültebb emberektől.
